A Vándorló Palota

A Vándorló Palota

(TV-Film; 2004; 1 rész)

E szokatlan rajzolású animét a húgommal néztem meg :D Ezzel a gondolattal ültem le a TV elé : "Már megint valami őrültséget fogok látni!"- De nem! Annyira jól éreztem magamat, mint még soha. Kevesebbet vártam el egy 120 perces animétől:D Mindenképpen meg kell nézni!!!!

Történet:

A tizenöt éves Sophie egy kalapüzletben dolgozik, nap- nap után készíti módos és kevésbé módos lányok, asszonyok fejfedőit.

 Modora, viselkedése inkább emlékeztet egy csupa panasz és sóhaj öregasszonyra, semmint arra a csillagszemű lányra, aki visszanéz rá a tükörből. Sophienak munka után rövid kalandja akad egy fiatal, felettébb jóképű és elegáns varázslóval, aki kimenti őt néhány kellemetlenkedő katona kezei közül. Howl volt ő, a hírhedt szívtipró.

 Este felbukkan az üzletben egy termetes, csípős nyelvű asszonyság, és rövid szópárbaj után átokkal sújtja a vele feleselő lányt. A Pusztaság Boszorkánya , kit ötven éve száműztek a királyságból, és Howl szívére áhítozik. 

Ez minden, amit Sophie azelőtt megtud, hogy az átok hatását elborzadva megszemlélné a tükörben: vénséges anyóka vált belőle, hajlott háttal, fájós lábakkal, bütykös kezekkel, ráncos arccal.

Többé nem találja a helyét otthon, így kalapját és kabátját magára öltve útra kel, hátha Howl tud valamit kezdeni az átkával, ha már őt emlegette a boszorkány. Közben megismerkedik egy önjáró, kaján vigyorú madárijesztővel, aki szintén átok alatt sínylődik. 

Répafej, mert ezt a nevet kapja útitársától, elvezeti őt a dombok között vándorló kastélyhoz. A pöfögő, fújtató, recsegve-ropogva lépdelő máguslak imbolyogva, de rendületlenül halad előre, és bár nem fogad vendégeket, ajtaja mégis megnyílik az új erőre kapó anyóka előtt.

Odabenn Kalszifer a tűzhelyhez kötött tűzdémon fogadja őt, az egész kastély mozgatója, szíve, Howl mester szolgája.

 Azért nyitott ajtót neki, hogy egy alkut ajánlhasson: ha segít neki kiszabadulni szolgaságából, ő is feloldja az öregség átkát. Sophie hamarosan megismerkedik a másik két lakóval is. Markl , a varázslótanonc, egy egyszerű álcavarázs segítségével helyettesíti Howlt, ha hétköznapi bűbájosságokat akarnak tőle vásárolni a városlakók. Végül felbukkan fáradtan a kastély gazdája is, Howl, aki elgyötörten is vakítóan szőke, lehengerlően jóképű, és ficsúrosan jól öltözött. Kérdőre vonja Sophiet, hogy jutott be, és mit keres itt, ő pedig körbenézve rátalál a válaszra. „Én vagyok a környék legtisztább boszorkánya!” — jelenti ki az önjelölt házvezetőnő, és seprűjével nekiáll kellemes lakhelyet varázsolni az elhanyagolt szobákból.

Sophie idővel megérti, hogy a külsőleg oly fenséges kastély igazából búvóhely, ahol mindenki rejtegeti igazi énjét. Répafej elátkozva tengődik, Markl felnőttet játszik, a pajkos Kalszife mohón emberi testrészeket fogyasztó, valódi démon (Sophie megússza a hajfonata elvesztésével). Howl tetszeni akaró, törékeny hiúsága három szépasszonyét is felülmúlja egybevéve, de ami még fontosabb, hogy bujkál a király behívóparancsa elől. Amikor hazatér sokáig tartó utazásairól, temérdek talizmántól és védelmező fétistől övezve reszket az ágyában; fél, hogy Szalimán, a királyt szolgáló mestere rátalál, és egykori tanoncesküjének megfelelően háborúzni kényszeríti.

A rejtőzködő lelkek sorába Sophie is beletartozik. Éjszaka, mikor Howl meglesi az alvó lányt, vénségnek nyoma sincs az arcán. Valahányszor felmeri vállalni érzelmeit, őszintén oda tudja tenni magát, tüstént megfiatalodik, csak haja marad őszen. Remekbe szabott pillanatok ezek: Sophie maga nincs tudatában külseje elváltozásának, nem veheti észre, hogy átkának feloldása csakis rajta múlik, senki máson.